Vas vármegyei turisztikai konferencia
A múzeumok kulturális turizmusban betöltött szerepét hangsúlyozta köszöntőjében Csapláros Andrea múzeumigazgató, az Iseum Savariense Régészeti Műhely és Tárházban rendezett Vas vármegyei turisztikai konferencián. Mint fogalmazott: "A kulturális kínálat és azon belül a múzeumi szolgáltatások minősége a célállomások versenyképességét is meghatározza, a múzeumok hitelességükkel garantált szakmai minőséget és egyediséget biztosítanak."
A szakemberek Szombathely kitörési lehetőségei között említették a város ókori múltját, történelmét, valamint a már meglévő sportlétesítményekre épülő vendégforgalmat. Szó esett még egyebek mellett az országos idegenforgalmi trendekről, a Veszprém-Balaton régió fejlődéséről az Európa Kulturális Fővárosa program eredményeként, Maribor és térsége kínálatáról, a mesterséges intelligencia kínálta lehetőségekről a szolgáltatásokban és a marketingben. A résztvevők egy tervet is megismerhettek az oladi kilátó lehetséges bővítéséről és hasznosításáról.
Csapláros Andrea múzeumigazgató köszöntője:
A múzeumok, hasonlóan más kulturális helyszínekhez és intézményekhez, fontos szerepet játszanak a turizmusban. A turisták célpontválasztásánál egyre hangsúlyosabb a kulturális motiváció, éppen ezért a múzeumok számára figyelni kell a turizmus aktuális trendjeit és kiállításaikat, programjaikat, szolgáltatásaikat úgy kell alakítaniuk, hogy azok a kulturális élményre vágyó látogatóik igényét is kielégítse.
2020-ban a kulturális minisztérium megbízásából végzett MúzeumokMa 2020 felmérésben rendkívül hasznos adatok, vélemények, következtetések születtek magyarországi lefedettséggel. Ennek egy összefoglaló tanulmányát a projekt vezetője, Makranczi Zsolt foglalta össze a Magyar Múzeumok honlapján megjelent tanulmányában „Múzeumok és Turizmus” címmel. A szerző világosan rámutat, hogy a legtöbb vármegyei múzeumigazgató elsősorban a nem kiemelt turisztikai desztinációk területén működnek és ami még döbbenetes – még azok is, akik jó kapcsolatban vannak a fenntartóval – egyelőre nem látják a kulturális turizmus eredményét, pozitív hozadékát. Ennek okát elsősorban abban látják, hogy a városuk és a térségük nem vonzó turisztikai desztináció, nem utazási célpont. Döntően csak az egynapos turizmus jellemző ezekre a régiókra és a turizmus eredményeiből – ha van is – nem részesülnek. Látogatóik nagy többsége saját városukból és a környező településekről, illetve a vármegyéből, a mi esetünkben kis százalékban a régióból (osztrák, szlovén, horvát, szlovák látogatókból) kerül ki.
A kulturális turizmus fontossága és a múzeumoknak, mint kulturális turisztikai attrakcióknak a kiemelt szerepe a turizmuson belül ma már nem kérdés. Ugyanakkor az ebben rejlő lehetőségek hatékony kihasználása múzeumigazgatók és fenntartóik számára – és fontos megjegyezni, hogy ezáltal a turisztikai ágazat számára is – még várat magára. A kulturális kínálat és azon belül a múzeumi szolgáltatások minősége a célállomások versenyképességét is meghatározza, a múzeumok hitelességükkel garantált szakmai minőséget és egyediséget biztosítanak. Ahhoz azonban, hogy sikerüljön kitűnniük a szolgáltatások túlkínálatában, szükségük van az egységes kommunikációra, marketingre, a megfelelő szemléletmód elsajátítására, fontos tisztában lenniük a térségbe érkező turisták és látogatóik összetételével és igényeivel és az az alapján kialakított programok és szolgáltatások megvalósításához további forrástámogatásra, valamint kétoldalú, partneri kapcsolatra a turisztikai ágazat települési és országos stratégiaalkotó szereplőivel. Ezért is gondolom, hogy egy térség, egy település kulturális turisztikai stratégiájának kidolgozásában a múzeumoknak is részt kell venniük.
Szombathelyre látogatva az utazó a környék természeti és történeti adottságai miatt egy átmenetekkel teli világba érkezik. Nyugatról, az Alpok hegyláncait maga mögött hagyva lankás, szőlővel és gyümölcsfákkal beültetett domboldalakat, termékeny síkságot talál, Keletről érkezve az Alpok bérceit látja maga előtt. Az Alpokalja a történelmi korszakokat meghatározó kultúrák keresztútján fekszik, amelyek találkozásában egy folyamatosan változó világ alakult ki. Évezredek óta lakott terület, termékeny földje mindenkor megélhetést nyújtott az ide érkezőknek. A földben megbúvó nyersanyagai és tranzit útjai, amelyek a déli területeket, a caput Adriae-t és északot összekötötte, régészeti és történelmi korszakok hatalmi centrumait hozta létre. A hely jelentőségére utalnak a Sében és Szombathely - Oladi platón előkerült lengyeli kultúra emlékei, az urnamezős kori településrészek és a későbbi oppidum Velem Szent Viden. A Claudius római császár alapította Savariában több római császár lába érintette a bazaltköveket és keze az épületek díszített falait. Szily János álmaiból életre keltett püspöki székhelyre épülő, a dualizmus korában virágzó, majd a jelenben újjászülető Szombathelyig évezredek ívelnek át. Gazdagság és szegénység, kitüntetett figyelem és magára hagyatottság, a Borostyánkő úton zajló észak-déli irányú forgalom keltette virágzás, a vasúti csomópont kiépülése a dualizmus korában, az 1. világháború vége, a kedvezőtlen irányú változásokkal együtt járó törvényszerű hanyatlás hullámvölgyei, de az ebből történő felemelkedés jellemzik e helyet. A kultúrák és történelmi viharok keresztútjában fekvő város és annak tágabban vett területén lévő egykori településeket az évezredek történései újra és újra elsöpörték, de azok mindig újjáéledtek. Az itt élők szinte áttekinthetetlen változatosságot hagytak ránk természeti értékekben, anyagi és szellemi kultúrában. A múzeumainkba látogatók rácsodálkoznak azokra a csodákra, amelyeket nálunk láthatnak és rádöbbennek, hogy ezeket egy nap alatt megtekinteni lehetetlen. Véleményem szerint ez is bizonyítja a kulturális turizmusban a múzeumok kiemelt szerepét.
Itt, ahol a mai konferencia is helyet talált nagy örömünkre, az Iseum Savariense Régészeti Műhely és Tárház, az antik Iseum rekonstruált épületében látható egy Magyarországon egyedülálló római kori vallástörténeti kiállítás. A Romkert és a Fő téri OTP alatti bemutatóterekben közvetlenül látható a Szombathely jelenkori identitását megalapozó római kori Savaria, mely elnevezés számos ponton jelenik meg a város életében (pl. Savaria Karnevál, Savaria Táncverseny, Savaria IC). Ebből adódóan a római kor az, amire leginkább a város egyedisége, önmeghatározása építhető. Ebben a korban született Savaria területén a későbbi Szent Márton is, egész Európát átható kultuszára való építkezés elengedhetetlen itt Szombathelyen is.
Pontosan ez a hely, az Iseum rekonstrukciója mutatja, lehet ma római emléket színvonalasan bemutatni és turisztikailag vonzóvá tenni.
Eredményes tanácskozást kívánok önöknek, érezzék jól magukat nálunk és vegyenek részt a tárlatvezetésen.
Vigyék jó hírét Szombathelynek, a szombathelyi múzeumoknak és tegyünk együtt a turizmus fejlesztéséért!
Isten hozta Önöket!
A szakemberek Szombathely kitörési lehetőségei között említették a város ókori múltját, történelmét, valamint a már meglévő sportlétesítményekre épülő vendégforgalmat. Szó esett még egyebek mellett az országos idegenforgalmi trendekről, a Veszprém-Balaton régió fejlődéséről az Európa Kulturális Fővárosa program eredményeként, Maribor és térsége kínálatáról, a mesterséges intelligencia kínálta lehetőségekről a szolgáltatásokban és a marketingben. A résztvevők egy tervet is megismerhettek az oladi kilátó lehetséges bővítéséről és hasznosításáról.
Csapláros Andrea múzeumigazgató köszöntője:
A múzeumok, hasonlóan más kulturális helyszínekhez és intézményekhez, fontos szerepet játszanak a turizmusban. A turisták célpontválasztásánál egyre hangsúlyosabb a kulturális motiváció, éppen ezért a múzeumok számára figyelni kell a turizmus aktuális trendjeit és kiállításaikat, programjaikat, szolgáltatásaikat úgy kell alakítaniuk, hogy azok a kulturális élményre vágyó látogatóik igényét is kielégítse.
2020-ban a kulturális minisztérium megbízásából végzett MúzeumokMa 2020 felmérésben rendkívül hasznos adatok, vélemények, következtetések születtek magyarországi lefedettséggel. Ennek egy összefoglaló tanulmányát a projekt vezetője, Makranczi Zsolt foglalta össze a Magyar Múzeumok honlapján megjelent tanulmányában „Múzeumok és Turizmus” címmel. A szerző világosan rámutat, hogy a legtöbb vármegyei múzeumigazgató elsősorban a nem kiemelt turisztikai desztinációk területén működnek és ami még döbbenetes – még azok is, akik jó kapcsolatban vannak a fenntartóval – egyelőre nem látják a kulturális turizmus eredményét, pozitív hozadékát. Ennek okát elsősorban abban látják, hogy a városuk és a térségük nem vonzó turisztikai desztináció, nem utazási célpont. Döntően csak az egynapos turizmus jellemző ezekre a régiókra és a turizmus eredményeiből – ha van is – nem részesülnek. Látogatóik nagy többsége saját városukból és a környező településekről, illetve a vármegyéből, a mi esetünkben kis százalékban a régióból (osztrák, szlovén, horvát, szlovák látogatókból) kerül ki.
A kulturális turizmus fontossága és a múzeumoknak, mint kulturális turisztikai attrakcióknak a kiemelt szerepe a turizmuson belül ma már nem kérdés. Ugyanakkor az ebben rejlő lehetőségek hatékony kihasználása múzeumigazgatók és fenntartóik számára – és fontos megjegyezni, hogy ezáltal a turisztikai ágazat számára is – még várat magára. A kulturális kínálat és azon belül a múzeumi szolgáltatások minősége a célállomások versenyképességét is meghatározza, a múzeumok hitelességükkel garantált szakmai minőséget és egyediséget biztosítanak. Ahhoz azonban, hogy sikerüljön kitűnniük a szolgáltatások túlkínálatában, szükségük van az egységes kommunikációra, marketingre, a megfelelő szemléletmód elsajátítására, fontos tisztában lenniük a térségbe érkező turisták és látogatóik összetételével és igényeivel és az az alapján kialakított programok és szolgáltatások megvalósításához további forrástámogatásra, valamint kétoldalú, partneri kapcsolatra a turisztikai ágazat települési és országos stratégiaalkotó szereplőivel. Ezért is gondolom, hogy egy térség, egy település kulturális turisztikai stratégiájának kidolgozásában a múzeumoknak is részt kell venniük.
Szombathelyre látogatva az utazó a környék természeti és történeti adottságai miatt egy átmenetekkel teli világba érkezik. Nyugatról, az Alpok hegyláncait maga mögött hagyva lankás, szőlővel és gyümölcsfákkal beültetett domboldalakat, termékeny síkságot talál, Keletről érkezve az Alpok bérceit látja maga előtt. Az Alpokalja a történelmi korszakokat meghatározó kultúrák keresztútján fekszik, amelyek találkozásában egy folyamatosan változó világ alakult ki. Évezredek óta lakott terület, termékeny földje mindenkor megélhetést nyújtott az ide érkezőknek. A földben megbúvó nyersanyagai és tranzit útjai, amelyek a déli területeket, a caput Adriae-t és északot összekötötte, régészeti és történelmi korszakok hatalmi centrumait hozta létre. A hely jelentőségére utalnak a Sében és Szombathely - Oladi platón előkerült lengyeli kultúra emlékei, az urnamezős kori településrészek és a későbbi oppidum Velem Szent Viden. A Claudius római császár alapította Savariában több római császár lába érintette a bazaltköveket és keze az épületek díszített falait. Szily János álmaiból életre keltett püspöki székhelyre épülő, a dualizmus korában virágzó, majd a jelenben újjászülető Szombathelyig évezredek ívelnek át. Gazdagság és szegénység, kitüntetett figyelem és magára hagyatottság, a Borostyánkő úton zajló észak-déli irányú forgalom keltette virágzás, a vasúti csomópont kiépülése a dualizmus korában, az 1. világháború vége, a kedvezőtlen irányú változásokkal együtt járó törvényszerű hanyatlás hullámvölgyei, de az ebből történő felemelkedés jellemzik e helyet. A kultúrák és történelmi viharok keresztútjában fekvő város és annak tágabban vett területén lévő egykori településeket az évezredek történései újra és újra elsöpörték, de azok mindig újjáéledtek. Az itt élők szinte áttekinthetetlen változatosságot hagytak ránk természeti értékekben, anyagi és szellemi kultúrában. A múzeumainkba látogatók rácsodálkoznak azokra a csodákra, amelyeket nálunk láthatnak és rádöbbennek, hogy ezeket egy nap alatt megtekinteni lehetetlen. Véleményem szerint ez is bizonyítja a kulturális turizmusban a múzeumok kiemelt szerepét.
Itt, ahol a mai konferencia is helyet talált nagy örömünkre, az Iseum Savariense Régészeti Műhely és Tárház, az antik Iseum rekonstruált épületében látható egy Magyarországon egyedülálló római kori vallástörténeti kiállítás. A Romkert és a Fő téri OTP alatti bemutatóterekben közvetlenül látható a Szombathely jelenkori identitását megalapozó római kori Savaria, mely elnevezés számos ponton jelenik meg a város életében (pl. Savaria Karnevál, Savaria Táncverseny, Savaria IC). Ebből adódóan a római kor az, amire leginkább a város egyedisége, önmeghatározása építhető. Ebben a korban született Savaria területén a későbbi Szent Márton is, egész Európát átható kultuszára való építkezés elengedhetetlen itt Szombathelyen is.
Pontosan ez a hely, az Iseum rekonstrukciója mutatja, lehet ma római emléket színvonalasan bemutatni és turisztikailag vonzóvá tenni.
Eredményes tanácskozást kívánok önöknek, érezzék jól magukat nálunk és vegyenek részt a tárlatvezetésen.
Vigyék jó hírét Szombathelynek, a szombathelyi múzeumoknak és tegyünk együtt a turizmus fejlesztéséért!
Isten hozta Önöket!
