KÉP-TÉR - előadássorozat

Smidt Múzeum, szeptember 12. 17.00
Dr. Hollerné Mecséri Annamária (Smidt Múzeum, történész): Kávéházak a múlt századelő Szombathelyén
A XIX. század végétől kezdve Szombathelyen a kávéházak a társasági élet fontos helyszínei voltak, ahol a városi polgárság kikapcsolódott, beszélgethetett, szórakozhatott. A kávéházakban olvasták el a vendégek a hazai és külföldi lapokat, itt folytattak eszmecserét, vagy éppen pihentek ebédjük és uzsonnájuk felett üldögélve. Pezsgő kulturális, szellemi közösségi terek alakultak ki egy-egy helyen. Az előadás során bemutatásra kerülnek a város főbb kávéházai: milyen volt egykor épületük, berendezésük, közönségük, miliőjük.
 
Smidt Múzeum, szeptember 26. 17.00
Horváth József (helytörténész): A Sabaria kávéházak
A modern Szombathely megérte a modern kávéházak fénykorát is. Kávésok vetélkedtek egymással, hogy minél fényesebb és kényelmesebb lokalitásban fogadhassák a szórakozni kívánó közönséget. Ezek közül kiemelkedett a Sabaria kávéház, amely több helyen is üzemelt pompás berendezésével. 1881-től a Heimler-házban, 1894-től a Szakács-házban, 1915-től pedig az egykori Március 15-e téren nyert elhelyezést a kávéház a szállóval együtt.
 
Savaria Múzeum, október 3. 17.00
Tangl Balázs (Smidt Múzeum, történész, muzeológus): A századfordulós Szombathely katonai helyőrsége
Szombathely dualizmus-kori fejlődésének egyik fontos tényezője volt az 1889-ben létrejött katonai helyőrség. Nemcsak gazdasági, de a város és a vármegye társadalmi életében is meghatározó szerepet játszott a két háziezred (a cs. és kir. 11-es huszárezred és a cs. és kir. 83. gyalogezred), különösen tisztikaruk. A helyőrség a mindennapi élet részéve vált: ott voltak a bálokon és estélyeken, az ünnepségeken, a sportéletben és kivették részüket a jótékonyságból is. Az előadás során a hallgatóság a helyőrség kialakulásáról, a tisztikarnak a város életében betöltött szerepéről és a helyi polgársághoz való viszonyáról kaphat képet.
 
Savaria Múzeum, október 17. 17.00
Dr. Horváth Sándor (Savaria Múzeum, néprajzkutató főmuzeológus): Én elmentem a vásárba…
Kereskedelem, szolgáltatás: A falu élelmiszerei, a falusi kézművesek, iparosok termékei a városban. A hordozás, szállítás eszközei, a vásár rekonstrukciója korabeli fotók, leírások alapján. A heti vásárok szerepe, jelentősége a magán- és közszféra ellátásában.
 
Iseum Savariense, november 14. 17.00
Dr. Pap Ildikó Katalin (Savaria Múzeum, régész, főmuzeológus): Hogyan kerültek olyan mélyre? – A városi ásatás módszertana
Ásatást végezni egy város közepén kihívásokkal teli feladat. A közművekkel szabdalt, letöbbször szűk és mély gödrök azonban értékes és más forrásból meg nem ismerhető adatokkal szolgálnak a talpunk alatt lévő terület történetéről. Az utcák, terek burkolata alatt falak, temetkezések, járószintek, utak, közművek, épületek nyomai halmozódnak egymásra, a templomok padozata alatt kripták rejtőznek. Az előadás a régészek szemszögéből mutatja meg és a régészek szemével láttatja ezt a rejtett világot. 

Iseum Savariense, november 28. 17.00
Sosztarits Ottó (Iseum Savariense, régész, intézményvezető-helyettes): Feltárás, megőrzés, műemléki rekonstrukció – Az ásatás és örökségvédelem lehetősége a városi régészetben
Savaria – az intenzív és nagy felületű ásatások ellenére alig-alig ismert az itt élők és az ide látogatók számára.  Ennek alapvető oka, hogy feltárt emlékeit vagy visszatemették, vagy ami még rosszabb – maradéktalanul és visszavonhatatlanul semmisült meg az építkezések során. Szükségszerű-e, hogy ez így legyen? Van-e lehetőség a feltárt ókori emlékek, múltunk és örökségünk megmentésére és bemutatására? Törvényszerű-e, hogy a modern város igényei és az egykori római település konfliktusából mindig az utóbbi jöjjön ki rosszul? Lehet ez máshogyan? Keressük együtt a választ!     


Iseum Savariense, december 12. 17.00
Dr. Láng Orsolya (BTM Aquincumi Múzeum, igazgató): A városi régészet helyzete és Aquincum, avagy van még mit kutatnunk?
Aquincum telpülésegyüttesének kutatása közel 130 éves múltra tekint vissza, amelynek során kirajzolódott a legiotábor, a katona- és polgárváros szerkezete és a környék villaövezetének topográfiája. A kezdeti, nyugodt, idilli ásatások helyét azonban az elmúlt évtizedekben a beruházásvezérelt kutatások vették át, szűk határidőkkel, limitált lehetőségekkel, speciális, városi környezetben. Hogyan lehet a megváltozott körülmények és lehetőségek között mégis minőségi szakmai munkát végezni, tudományosan hasznosítani a begyűjtött információkat, megmenteni a Főváros római régészeti örökségét az utókor számára? Van-e még mit kutatni és ki kell-e mindent ásni? Az előadás ezekre a kérdésekre keresi a választ, jó pár aquincumi esettanulmányon keresztül. 



Az előadássorozat a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával valósul meg.
http://nka.hu/